II. Mehmed szultán 1456-ban indult nyugatra, hogy elfoglalja Nándorfehérvárt, a magyar Királyság, és gyakorlatilag a nyugati kereszténység kapujának számító erődöt. Több mint két hétig lövette a falakat, majd július 21-én általános rohamot vezényelt az alig maroknyi védő ellen. A magyarok azonban páratlan hősiességgel állták sarat, közülük is kiemelkedik Dugovics Titusz páratlan önfeláldozása. A legenda szerint ezen a napon Titusz az egyik tornyon teljesített szolgálatot. A küzdelem tetőpontján egy török harcos felhágott a vár fokára, és arra készült, hogy kitűzze a lófarkas zászlót: a magyar vitéz magával rántotta ellenfelét a mélybe, halálával pedig döntő érdemeket szerzett Nándorfehérvár megtartásában.